Ismeretanyag

"Jogához segítette a nincstelent és szegényt, ezért ment jól a dolga! Így tesz, aki ismer engem - így szól az Úr." (16.)

Nagy kérdés manapság, amikor már az oviban sem biztos, hogy a fiúk fiús nevelést a lányok pedig lányos nevelést kapnak (ez olyan uniós állatság, hogy mindenkinek szabad választási joga van abban, hogy férfi vagy nő - so funny), hogy lehet és szabad különbséget tenni ember és ember között. Nagy divat ez, hogy nincsenek már különbségek, meg a nemre jellemző viselkedési normák, szakmák, feladatok. Anélkül, hogy bárkit is bántanék, csendben jegyzem meg, hogy az Isten mindig különbséget tesz, akár úgyis, hogy férfit és nőt teremt, de akár úgyis, hogy az övéit egy a világtól eltérő életvitelre szólítja fel. Nem hiszek a beolvadós keresztyénségben, ahol olyanok a megváltozott életű emberek, mintha nem is lennének azok. Istenhez tartozni nem partizán akció, nem titkos küldetés, hanem a lehető legnyilvánosabb élethelyzet és életgyakorlat. Ez nem azt jelenti, hogy a homlokunkra van tetoválva a kereszt vagy a halacska, hanem a tetteinken kellene látszania annak, hogy mi ismerjük az Istent. Mert aki ismeri az Istent, az szükségszerűen máshogy cselekszik, mint ahogyan a világ fiai kell, hogy cselekedjenek. Hiszen más a hajtóerő és más a motiváció. Amikor az egész világ megbolondul, amikor már nincsen jog és igazság, amikor mindenki csak magának gyűjt, amikor minden különbséget eltörölni akarunk csak, ezzel kényszerítve az embert az átlagos szerepbe, akkor lépnek elő azok, akik ismerik az Istent! Nem tesznek semmi különöset, csak az Isten játékszabályai szerint élik az életet, ezzel bizonyítva, hogy így tesznek azok, akik ismerik Őt!