Archívum

szabálykövetés

„Jónádábnak, Rékáb fiának az utódai megtartották ősük parancsát, amelyet az megparancsolt, de ez a nép nem hallgatott rám.” (16.)

Egy skót házaspár lekési a menetrendszerű repülőgépet, de szerencsére találnak egy pilótát, aki hajlandó őket a célállomásra ötven fontért elvinni. - Az túl sok! - alkudozik a skót - Vigyen el a feléért. - Lehet róla szó - mondja a pilóta -, de meg kell ígérnie, hogy egy szót sem szól, különben marad az ötven font. A skót megígéri és beszállnak. A pilóta nyaktörő mutatványokat csinál, és várja, hogy mikor szólal meg a skót. De az csak hallgat. Mikor leszállnak a megbeszélt helyen, a pilóta megkérdezi: - Egyszer sem érezte úgy, hogy kiabálni kellett? - De egyszer igen - válaszolja a skót -, mikor kiesett a feleségem a gépből!

Furcsák ezek a viccbeli skótok, legalább annyira, mint a nem viccbeli emberek. Döbbenettel veszem tudomásul, hogy akkor, amikor az embernek kiabálnia, őrjöngenie, tombolnia kellene, mert valaki kiesett, lemaradt, alulmaradt, eltűnt, az ember csak csendben lapít, ilyen vagy olyan életalkuk alapján. Mert miközben annyi kis ostobának tűnő szabályt betartunk, aminek semmi köze sincsen a jólétünkhöz vagy a boldogságunkhoz, aközben a nagy életparancsokra és szabályokra már nem is figyelünk. Azt, hogy mit mond az adóhatóság, a kormány, a munkáltató, a házastárs, a szülő, a gyerek vagy csak az ostoba tv reklám, azt megtartjuk, betartjuk, s ha valaki nem így tesz, akkor méltán kiabálunk. De akkor, amikor valaki a legelemibb emberi értékeken tapos, másokat nyomorít, életszentséget semmibe vesz, akkor már nem szoktunk kiabálni. Nem szoktunk, mert így megúszhatjuk a feléből. Pedig néha kellene. Kiabálni, hogy az Isten szeretetéből nem eshet ki senki. Kiabálni azzal, hogy megéljük, és megértjük mennyire szeret az Isten, hiszen azért ad parancsolatokat nekünk. Akkor majd merünk a Nagy Parancsolatokkal is mit kezdeni, nemcsak a kis szabályokkal. Akkor majd nemcsak az ilyen-olyan kis életszabályokat fogjuk követni, hanem mindezek előtt magát a Feltámadott Krisztust!

Hozzászólások