Szív szerint

"Ezt mondja a Seregek Ura: Ne hallgassatok a próféták szavára, amikor prófétálnak nektek; bolonddá tesznek benneteket! Saját szívük látomását hirdetik, nem azt, amit az Úr adott." (16.)

Istenben bízó és neki engedelmeskedő emberként a legnehezebb dolgunk nem az agyunkkal van. Tervezünk, gondolkodunk, agyalunk, aztán beleolvasunk az Isten szavába, s pillanatok alatt (vagy akár hosszú éveken keresztül) próbálunk újratervezni, vagy éppen új utakon járni. "Ne csináld ezt vagy azt", vagy "csináld így" olvassuk az igében, s ha ez csak fejkérdés, akkor át tudjuk állítani az agyunkat szinte bármire, amire valójában kell. A nagy baj általában a szívünkkel van, amikor valami nagyon mély és nagyon komoly vágy fészkeli bele magát a közepébe, s nekünk azzal kell szembesülnünk, hogy onnan azt kivenni és kiirtani már sokkal nagyobb és nehezebb feladat. Dávidnál szívügy volt Betsabé, a gazdag ifjúnál a pénz, Júdásnál az önigazolás, s nálunk ki tudja mi az a szívügy, amit nem, vagy csak nagyon nehezen tudnánk félretenni az Isten kedvéért. De, mégis azt látjuk, hogy van rá esély, hiszen Ábrahámnak is szívügy volt Izsák, Zákeusnak is a pénz, Péternek pedig az önigazolás, de, a saját szívügyüknél volt egy fontosabb dolog. Az Isten szívügye! Komolyan vették azt, hogy mire vágyik az Isten, hogy mi az Ő szívének a szándéka. Ábrahám képes kinyilvánítani, hogy az Istent jobban szereti, Zákeus rájön, hogy nem állhat közé és Krisztus közé semmi, Péter pedig a nagy rehab beszélgetésben háromszor is képes kimondani Jézusnak, hogy "Szeretlek téged!". Ne a saját szívetek szerint gondolkodjatok, szóljatok és éljetek, hanem keressétek először az Ő szívének a szándékát.