manipulatio ex nihilo

" Jismáél, Netanjá fia azonban kiment eléjük Micpából, és amíg ment, egyre sírt. Amikor összetalálkoztak, ezt mondta nekik: Jöjjetek el Gedaljához, Ahíkám fiához! De amint a város közepére értek, Jismáél, Netanjá fia meg a vele levő emberek lemészárolták és bedobálták őket egy ciszternába. " (6-7.)

A semmiből teremtés csodáját nevezte el a teológus műveltség „creatio ex nihilo”-nak, ezzel is kifejezve azt a csodálatot, amivel az ember a Teremtő Istennek adózik, aki képes a semmiből valamit alkotni. Mi emberek nem vagyunk ennyire profik, jelzi ez is teremtettségünket, hiszen mi csak valamiből tudunk valamit, a semmit nem uraljuk, s nem tudunk teremtő kreativitással hozzányúlni. Persze az embernek is meg van a maga kreatív teremtő ereje, hihetetlen, hogy a valamiből valamit alkotni műfajban micsoda tehetségre tettünk szert. Van, amiben nem ismerünk határokat, hiszen képesek vagyunk a céljaink eléréséért szinte bármire. Nem is szinte. Csakugyan bármire. Ha kell sírunk, ha kell, megjátsszuk magunk, csak azért, hogy célt érjünk. Érdekes, hogy a teremtett világban egyedül az ember képes arra, hogy manipulálja a másik embert, vagy a természetet, vagy, helyesbítve, hogy ártó szándékkal manipulálja a másikat. Nincs is nagyobb gaztett a manipulációnál, azt hiszem, valahol az igazi gonoszság ebben rejlik. Amikor mindent azért teszek, hogy a rossz irányba befolyásoljalak, hogy azt tedd, amit én akarok, hogy végül majd tőrbe tudjalak csalni. Erre –ebben a formában - egyedül az ember képes. Az ember, akit Isten saját Lelkével ajándékozott meg, hogy felelősen vezessen, uralkodjon, s ne azért, hogy manipuláljon. Nagyon vigyázz, mert könnyű eltévedni, s visszaélni azzal az erővel, amit az Isten nekünk adott. Soha ne manipulálj, s ne is engedd, hogy veled ezt tegyék, mert mindig tragikus vége van ennek a folyamatnak.