Keresők

Kol 1:24-29 „…Ez a titok az, hogy Krisztus közöttetek van…" (27b.) Aktuális kérdések, aktuális témákban: - Mennyit keresel? - Mit keresel? - Kit keresel? Na persze, mi inkább az előre gyártott válaszokból indulunk ki, anélkül, hogy tudnánk ténylegesen mire is vagy kire is vonatkozik a kérdés. Szemléltetem: még amikor nem elhajigálták a pelenkát, hanem mosták, volt egy ilyen vattaszerű betét, amit úgy hívtak, hogy Ágnes pelenka. Ez felfogta a pelusba rakott cucc nagy részét, kímélve így a friss anyukák mosó idegeit. Egy kedves ismerős rohant be a boltba zárás előtt, izgatottan kutatta az emlegetett pelenkafajtát, majd egy eladóhoz fordult idegesen, s a következőt kérdezte: - Ágnes van?! Lehet, hogy a határozott temperamentuma, vagy a kérdés hangsúlya okozott zavart a rendszerben, de az eladó elhaló hangon csak ennyit válaszolt: - Ma szabadságon van, de ha kell, megadhatom a telefonszámát. :) Mindkettő Ágnes, nem azonos funkciókkal. Nem mindegy, hogy kit, vagy mit, keresel, kutatsz, vágysz és óhajtasz. Azt hiszem, akkor, amikor Istent keressük, akkor szeretnénk túllátni a dolgokon, valami hatalmasat, valami félelmetest, valami magasztost akarunk látni. Nehéz elhinni, hogy amit mi keresünk, az ott van egy bűzös és véres, sokunk számára undorítónak tűnő helyen, a Golgotán, egy haldokló, félig agyonvert férfi kínhalálában. Akkor, amikor Istent keressük, s talán meglátjuk Őt Krisztusban, akkor még nehezebb innen továbbmenni, s meglátni és megérteni azt, hogy Krisztus ma egyféleképpen van és lehet jelen: Lelke által közöttünk. Hatalmas titok ez, s csak kevesen jutnak el erre a felismerésre, pedig Krisztus idejében feltárta ezt a titkot az övéi előtt. „Szeresd felebarátodat, mint magadat”. Meglátni Istent Krisztusban, aztán meglátni Krisztust a testvéredben, a tanárodban, az anyádban, vagy a csövesben, aki az aluljáróban koldul az már több, mint emberi feladat.