Unió

1Mózes 10 „Ezektől ágaztak szét országaikba a szigetlakó népek, mindegyik a maga nyelve szerint, nemzetségekre és népekre tagolódva. (5.) Van abban valami vicces, már-már komikus, ami manapság a szemünk előtt zajlik „Mentsük meg az Európai Uniót” címmel. Műfajilag nehéz a tényleges besorolása ennek a műnek, mert néha a stílusa a nagy királydrámákat idézi, máskor pedig az olcsó ponyva jut róla eszembe, esetenként jól megírt belépők, máskor pedig csapnivaló rögtönzések tarkítják. A színpadon ugye egy gazdasági és pénzügyi társulás áll, ami egykor „Szén- és Acélközösség” néven futott, majd az időközbeni pénzügyi érdekek egészen addig bővítették, míg el nem jutunk az 500 milliós lakosságig, a 27 tagállamig, és a világ GDP-jének 30%-ig. A színpadra nagynevű politikusok és gazdasági szakemberek állították ezt a művet, s ma az ő örököseik próbálják ezt a furcsa darabot felfrissíteni, más szereposztással, új díszletekkel. Sajnos még így is elég alacsony a nézettsége és a legtöbb embert nem is nagyon érdekli, hogy ez a darab vajon sikerre jut e vagy nem. A sikertelenségét lassan persze mindenki megérzi, eddig csak egy-két kisebb országnak fájt, de lassan minden ország lakói részesülnek a furcsa előadás és színjáték következményeiből. Az Unió nagy bajban van, mert kitalálói és működtetői elfelejtettek valami ősrégi és nagyon fontos bölcsességet. Ezen bölcsesség szerint, gazdaságilag lehet és kell is társulni, köthet a kisegér és az oroszlán meg nem támadási szerződést, bármily röhejes is az ötlet. Lehet díszes jelmondat, lehet közös valuta, egységes szabályozás, egy dolog nem lehet, nem lehet az emberek identitását elvenni, vagy ha sikerül, ott óriási gondok lesznek. Az embereket nem lehet és nem szabad csak a pénzügyi és a gazdasági oldalról számba venni, mert a népeknek, a maguk nyelve és nemzetsége szerint helye van. Történelme és múltja van, közös gyökere, büszkeségei, minden nemzetnek a maga sajátja. Az Európai Uniónak lehet története, de sohasem lesz történelme. Lehet himnusza, de nincs európai szív, ami ütemére gyorsabban verjen. A népek életének rendjét nem gazdasági döntéshozók és döntések határozták meg, hanem a Mindenható Isten, aki minden népet a maga nyelve és nemzetsége szerint helyezett el a földön és e szerint saját identitással ajándékozott meg. Ezt nem lehet feloldani semmilyen jól vagy rosszul működő Unióban.