Tréfa

2Mózes 32:15-35 „Az ÚR így felelt Mózesnek: Csak azt törlöm ki könyvemből, aki vétkezett ellenem. Azért menj, vezesd a népet, ahová parancsoltam! Íme, az én angyalom megy előtted, és majd a számonkérés napján számon kérem vétküket.” (33-34.) A komor vadnyugaton történt egyszer, hogy egy kora esti órán Littletown kisváros kocsmájába egy haramia külsejű, állig felfegyverzett férfi lépett be. Körül sem nézett, egyenesen a pulthoz ment, rendelt magának két whiskey-t, s miután lehajtotta azokat, pisztolyával kétszer a levegőbe lőtt. Az addig nyüzsgő és jó hangulatú kocsmát hirtelen síri csönd szállta meg, mindenki a fegyveres banditát nézte. A bandita teljes nyugalommal kérdezte: - Itt rejtőzik villámkezű Smith? – mondjátok meg és akkor nem esik rajta kívül senkinek sem bántódása, de ha rejtegetitek, akkor kinyírok mindenkit. Az emberek értetlenül néztek körbe, hiszen semmiféle Smith-ről nem hallottak. Ekkor felállt egy aprócska emberke, cingár hangján mondta: - Én vagyok villámkezű Smith! Szinte be sem fejezte a mondatot, jókora pofont kapott a haramiától, aki pillanatok alatt agyba-főbe verte a kis embert. Eltörte a bordáit, beverte az orrát, egyszóval jól helyben hagyta. Miután végzett megvetően a földre köpött és kisietett a kocsmából. Az emberek odaugrottak a kis emberhez, hogy felsegítsék a földről, aki véresen, összetörve kacagott, már amennyire meglazult fogai engedték. Az emberek megdöbbenve kérdezték tőle, hogy min tud még ilyenkor is mulatni? A kis ember kuncogva válaszolt: - Csak azon nevetek, hogy mekkora idióta ez a fickó, és milyen könnyen meg lehet viccelni. Nem is én vagyok villámkezű Smith! Vannak dolgok, amikkel nem igazán szabad, s talán nem is igazán lehet viccelni. Talán azért, mert ha nem vesszük komolyan ezeket a dolgokat, akkor akár mindez az életünkbe is kerülhet. Ha ma kiállok az utcára és elkiáltom magam: - Íme így szól az Úr:”… a számonkérés napján, számon kérem vétküket…” szinte mindenki április tréfának fogná fel. Én lennék a szegény bolond, ők meg a tréfa áldozatai. Bárcsak ilyen egyszerű lenne. Az egész Biblia csak áprilisi tréfa volt, mi pedig a tréfa elszenvedői. Miért van az-az érzésem, hogy a számonkérés napján már nemcsak egy tréfa áldozatai leszünk?