Méltó helyen

2Mózes 25 „Tedd a ládába a Bizonyságot, amelyet neked adok!” (16.) Tudom, hogy nem fogsz rá őszintén válaszolni, de azt is tudom, hogy ez nem a te hibád, így lettél nevelve, muszáj a tökéletesség látszatát sugároznod. Nem azt kérdezem, hogy mennyire vagy református, biztos vagyok abban, hogy a keresztelést meg a konfirmációt sikerült kipipálnod az életedben. Az sem érdekel, hogy mennyit jársz templomba, de az sem igazán, hogy fizetsz-e fenntartóit. Ezek aprócska részletkérdések az életben, ennél számomra ma sokkal izgalmasabb és fontosabb az a kérdés, hogy - Te hová tetted a Bizonyságot? Tudod, azt a kincset érő, életváltoztató Bizonyságot, hogy tapasztaltad az Istent, és ő nagyobb volt mindennél? Hová tetted az életedben a Bizonyságot, a Törvényt, a Megváltást, magát Jézus Krisztust? Komolyan érdekelne a válasz, s talán magadnak meg is mered majd ezt adni.  Mit kezdtél a Bizonysággal, hogy Isten Szabadító Isten, aki téged is megváltott a rabságból, a bűn okozta életnyomorúságból, új élettel ajándékozott meg. Méltó helyet adtál neki az életedben? Isten nagyon pontosan elrendeli a Bizonyság helyét a választottak életében. Kivételesen tiszta, drága és értékes az a hely, ahová a Bizonyságot helyezni kell. Arany és pompa, tisztaság és ragyogás, hiszen a Bizonyság az élet középpontja kell, hogy legyen. Minden onnan fakad, és abból indul ki, erre lehet az egyéni és a közösségi létezést felépíteni. Ahol az ember vagy a közösség képes a Bizonyságot központi drága helyre tenni és méltó módon kezelni, ott az Isten csodadolgokat visz véghez. Ott az élet működik, ott az Egyház növekszik, ott az Isten ígéretei teljesülnek. Mindig ez az első, a Bizonyságot a neki megfelelő helyre tenni. A többi csak ezután jöhet.