Életelv

1Mózes 14 „Elvitték Lótot is, Abrám testvérének a fiát, jószágával együtt, és elvonultak. Ő akkor Sodomában lakott.” (12.) Már elég régóta rágódom valamin, amit azt hiszem épp itt az ideje, hogy veletek is megosszak, hátha közösen a gondolat végére érünk. Szépen lassan életelvvé nemesedik az a gondolatom ami - tényleg nagyon sok személyes tapasztalás után – így szól: Mindenki azt kapja, amit megérdemel. Még nem volt olyan életnyomorúságom, ahol ne jutottam volna el odáig, hogy az a helyzet, amiben vagyok, az alapvetően rajtam is múlik, sőt, egyenesen megérdemlem azt. Nem szeretnék általánosítani, nem szeretném ezt az életelvet nemzetekre és nemzeti tragédiákra rávetíteni, de a saját személyes életemben mindannyiszor ez az elv érvényesül. Lehet, hogy Isten így nem engedi azt, hogy mártírt játsszak, beletemetkezve a megbántottság életérzésébe, ezért kell, hogy minduntalan felismerjem, azt kapom, amit megérdemlek. Egy kiadós veszekedés után elcsöndesedem, és rájövök, megérdemeltem, mert hányszor megfogadtam, hogy ki sem nyitom a számat ott, ahol nem kíváncsiak a véleményemre. Csalódok emberekben, akik sokat jelentenek nekem, és megint rájövök arra, hogy megérdemeltem, mert én akartam bele többet látni, mint ami és amilyen, pedig ha nem magyarázok bele többet, akkor most nem lennék sem én, sem ő ebben a nehéz helyzetben. Amikor az első gyermekemmel közösen tanultuk mi is az a nevelés, az én drága és bölcs édesanyám azt mondta, hogy ne kérdezzük meg tőle, mit kér reggelire, hanem csak adjuk neki azt, amit gondolunk (persze tekintettel arra, hogy mit szeret). Mi persze megkérdeztük mindig, hogy mit szeretne, engedtük választani, most meg csodálkozunk, hogy válogat. Mindenki azt kapja, amit megérdemel. Én legalábbis biztosan. Meg Lót, aki, kicsit továbbgondolva a tegnapit (ha nem olvastad, akkor plz, Lóti-futi a címe) már nem is a nagyváros közvetlen közelében, hanem egyenesen a középében lakik.  Amikor jön az ellenség, őt is elhurcolják. Ártatlanul? Dehogyis. Mindenki azt kapja, amit érdemel. Ő választotta a várost, a látszatra biztonságosat, része lett, így ennek a döntésnek a következményeit is ő hordozza. Mert aki korpa közé keveredik, azt megeszik a disznók, aki bárányként viselkedik, azt megmarja a farkas, aki út szélére áll, azt előbb-utóbb felveszik. Mindenki azt kapja, amit megérdemel.