A részletek Istene

2Mózes 27 „Az udvar kapuja húsz könyöknyi függöny legyen kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból, művészi módon kihímezve. Négy oszlopa és négy talpa legyen! Az udvar összes oszlopa körös-körül ezüsthuzallal legyen összekötve, kampóik ezüstből legyenek, talpaik pedig rézből. Az udvar hossza száz könyök, szélessége ötven-ötven, magassága pedig öt könyök szőnyeg legyen sodrott lenfonálból. A talpak rézből legyenek!” (16-18.) Én mindig azt hittem, hogy az ördög rejlik a részletekben. Ő bújik meg az apró betűs megjegyzésekben, ő lakik a félig kimondott és félig elharapott szavakban, a nagy tervek kis apró részleteiben. Ma kellemes volt a csalódásom akkor, amikor átfutva az Isten lakhelyéül szolgáló szent sátor terveit felfedeztem, hogy a mi Istenünk a részletek Istene is. Egyszerűbb lenne azt hinni, persze, hogy Ő csak a nagy tervek Istene, a részleteket pedig ránk bízza. Egy-két fő életelv, nagy szavak, nagy tettek, nagy szabadítások, a többit meg majd mi kidolgozzuk. Lehet, pontosan azért, hogy a részletekben ne az ördög rejtőzzön el, Isten nagyon pontosan képes mindent elrendelni, meghatározni, megtervezni, nem bízva semmit sem a véletlenre, sem a véletlennél is rosszabb és kiszámíthatatlanabb emberre. Ő tervez, ránk pedig a kivitelezés marad. (Ugye írnom sem kell, hogy az „Ember tervez, Isten végez.” mondás igazsága elég gyakran megkérdőjelezhető.) Akkor is így van ez, ha az életünk menetére gondolunk. Sok keresztyén szereti azt hinni, hogy ha már a nagy dolgok rendben vannak, akkor minden más tök mindegy. Mert ugye az ördög és a részletek. Én azért hadd legyek ismét csak szkeptikus, icikét-picikét. Az-az Isten, aki még azt is képes megtervezni, hogy a függöny kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból legyen, az-az Isten nem hiszem, hogy szeretné elnagyolva látni az életünket. Ő a részletek Istene. Mindenre figyel. Talán nekünk is így kellene kivitelezni az Ő terveit.