Angyalok

Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép. És megállasz. És abban a pillanatban megnyílik a szíved és az angyalok észrevétlenül melléd lépnek, egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket a szívedbe. A legnagyobb kincseket, amiket ember számára megteremtett az Isten. A jóságot, a szeretet és a békességet. 

/Wass Albert: Az Angyalok Tisztása/


 


Ha valami számomra igazi varázslattal bír az adventi úton, azok az angyalok. Fura kis teremtmények, akik nem hiányoznak egyetlen történetből sem a karácsonyi beszámolókat illetően. Hozzák-viszik a híreket, az örömöt Isten és ember között. Ott vannak Máriánál, Józsefnél, a pásztoroknál, a bölcseknél, mindenki életébe hintve egy-egy kis Isten-morzsát abból a hatalmas kegyelemből, amely a földre jött az első karácsony estén. Advent-várás, angyal-várás. Várjuk a szeretetet, a békességet, az áldást, a kellemest, a finomat, a szépet, az illatost, a vágyak a beteljesülését, a kitalált gondolatokat, a melegséget sokkal jobban, éhesebben, mint az évnek bármely más szakában. Advent-várás, angyal-várás. Mert mitől, vagy kitől is várjuk mindezeket? Bizony ritkán az Istentől! Megelégszünk mű angyalokkal, műfával, mű hóval, mű ajándékkal, mű önmagunkkal… és várjuk az ünnepet… Pedig minden valódi, amitől igazán ünnep lehet az ünnep karnyújtásnyira! Kicsit utána böngészve az angyaloknak megdöbbentett, mennyi mindent bíz Isten rájuk: vezetés, védelem, ellátás, megerősítés, bátorítás, imák megválaszolása…és ami még jobban megdöbbentett, hogy mennyiszer észre sem vesszük őket a mindennapokban! A vezetést, amit mellénk ad, nagy döntéseknél. Hányszor néztél ilyen szemmel a felnőttekre? A védelmet, amelyet legtöbbször a véletleneknek és a szerencsének köszönünk. Az ellátást, amelyet a dolgozni tudó és akaró kezek által magunkénak tudhatunk. Megerősítést, amely egy-egy meleg baráti, szerelmi vagy családi beszélgetésben ott van. És az imák meghallgatása… amelyeket talán már el is felejtünk mondani…. Advent-várás, angyal-várás! Merj rálépni az útra, merj angyallá lenni mások számára! És kívánom azt is, hogy meg tud őket lesni, amikor Isten hozzád küldi őket!

Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép. És megállasz. És abban a pillanatban megnyílik a szíved és az angyalok észrevétlenül melléd lépnek, egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket a szívedbe. A legnagyobb kincseket, amiket ember számára megteremtett az Isten. A jóságot, a szeretet és a békességet.

Írta: Tóth Orsolya

Hozzászólások