Önkritika

Jn 18:33-40

„Jézus így felelt: „Az én országom nem e világból való: ha ebből a világból való volna az én országom, az én szolgáim harcolnának, hogy ne szolgáltassanak ki a zsidóknak. De az én országom nem innen való.” (36.)

Lassan egy évtizede töröm a fejem, gyakran belesajdulásig, hogy mi a baj velünk, keresztyénekkel és azon belül is a reformátusokkal, mert azt azért lássuk be, hogy egyre nagyobb baj van. Korábban azt gondoltam, hogy Isten ügye az, ami már nem szimpatikus ebben a mai világban. Még korábban azt, hogy az Isten Igéje marad hatástalan, mert az emberek nem fogékonyak az Igére. Most már határozottan tudom, hogy nem az üggyel és nem az Igével van a baj, hanem azokkal, akik azt hirdetik és képviselik. Az embereknek igenis szimpatikus az Isten ügye, nyitottak és fogékonyak lennének az Igére, de nem szimpatikus az a sok hiteltelen élet és szó, amely látszatra ezt az ügyet és azt az Igét szolgálja és hirdeti, de ténylegesen csak a maga nyomorúságát képes átadni az embereknek. Nem az ügy hibás, nem az Ige hamis, hanem csakis én, aki harcolok, küzdök, hirdetek, megélek s elbukok, amikor csak lehet. Sajnos mi még mindig azt hisszük, hogy majd a Szent Ügy szimpatikussá tesz minket a világban, pedig pont fordítva van. Mi tesszük szimpatikussá az Ügyet, azzal, ha hitelesen képviseljük. Én sem értem Istent, de még erre is képes volt, ahogyan egy aprócska gyermekben megszületett, s engedte, hogy majd ebből tudják meg milyen is Ő valójában, éppen úgy engedi, hogy az Ő szolgái mutassák meg, milyen az Ő országa. Jézus Krisztus nyilvánvalóvá teszi, hogy az Ő országa nem a világból van, látható ez abból, hogy a szolgái nem küzdenek, nem gyilkolnak, nem kardoskodnak, hogy Mesterüket mentsék. Vagyis a szolgák magatartása jelenti a világ számára az egyedüli tájékozódási pontot az Isten országának milyenségéről. Isten országa az és annyi, amennyit én és te képesek vagyunk megmutatni, megélni és meghirdetni belőle. Ma a világban élő ember azt látja, abból, ahogyan viselkedünk, hogy Isten országa éppen olyan, vagy még rosszabb, mint az a világ, amiben ő él. Éppen ezért nem vágyódik oda, mert amit mi megmutatunk, az a világ rosszabb, mint az övé! Itt is előfordul, hogy lopnak, a pénz motivál sokakat, nap, min nap bénázunk, és még ahhoz sincs bátorságunk, hogy bevalljuk, hanem a legtöbbször leöntjük a vallásosság álszószával. Isten országa nem ebből a világból való, de ezt nekünk kell megmutatni.