Az ifjúsági munka jövője

Első blog bejegyzéseim egyikében azt a kérdést taglaltam, hogy „Mi a keresztyén ifjúsági munka?”.  Mit próbálunk elérni az ifjúsági munkában?  Mi a célunk nekünk, mint ifjúsági lelkészeknek, vagy keresztény ifjúsági munkásoknak, akár fizetett alkalmazottak vagy önkéntesek vagyunk?  Négy meglátást ajánlottam, ami segített nekem, hogy kialakítsam saját meggyőződésemet az ifjúsági munkáról.  Itt olvashatjátok őket.  Meg vagyok győződve, hogy a keresztyén ifjúsági munka fő célja a tanítványozás.

Mi őt hirdetjük, miközben minden embert teljes bölcsességgel intünk és tanítunk, hogy minden embert tökéletessé tegyünk a Krisztusban.  Ezért fáradozom én is, és küzdök az ő ereje által, amely hatalmasan működik bennem.  Kol 1, 28-29.

Azonban könnyen eshetünk a „számok” csapdájába.  Kívánva, hogy nagyobb legyen ifjúsági csoportom.  Programokat tervezve, amik vonzóak a fiatalok számára.  Arról álmodozva, hogy milyen lenne egy „mega” csoport, ami kapcsolatban van gyülekezetünkkel és társainkkal.  Nem gondolkozunk így mindannyian időről-időre?  Tudom, hogy én igen.  Tudatosan használtam a „csapda” szót, mert a számok problémáját követve könnyen eltéríthet bennünket elsőszámú célunktól, a tanítványozástól. Fiatalok tanítványozása időigényes és óriási befektetés.  Idő a fiatalokat egyenként eljuttatni „Isten jelenlétébe, mint érett személyeket, akik egységben vannak Krisztussal”.  Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nincs helye a vicces dolgoknak, játékoknak, a fiatalok nem „lábakon járó lelkek”, vannak fizikai, szociális, érzelmi és lelki szükségleteik (ahogy neked és nekem is), de lézer-fókusszal kell ragaszkodni célunkhoz. Mi jut eszünkbe, amikor a tanítványozásról gondolkodunk?  Egy program?  Egy tananyag?  Egy konfirmációs előkészítő?  Egy folyamat megtalálása, ami segít fiataljaid lelki növekedésében? Fontos lenne, hogy figyeljünk az eredményekre is.  Mi az, amit látni akarunk?  Ha a lelki érettség a célunk, hogyan tudjuk azt mérni?  Hogyan néz ki egy lelkileg érett ember? Nos, az érettség több mint helyes dolgok cselekvése.  Az érettség személyiségünkkel áll kapcsolatban, valamint azzal, ahogyan Jézus hatással van életünkre, és uralja azt.  Természetesen, bizonyos értelemben soha nem leszünk teljesen érettek – a mennyországnak ezen oldalán.  Senki sem mondhatja, hogy mi már mindent tudunk, tökéletes vagyok.  Pál versenyfutással, és a jutalom megnyeréséért neki feszüléssel írja el útját az érettség felé.  Mindannyian szükségszerűen versenyben vagyunk, ahogy a fiataljaink. Ross Farley, egy ausztrál ifjúsági munkás, (a Strategy for Youth Leaders című könyvében – Scripture Union 1991) öt minősítését sorolja fel a „lelkileg érett” személynek.  Nagyon hasznos útmutatónak találtam az elmúlt években a fiatalokkal való foglalkozás során, hogy megértsem és lemérjem, hol tartanak a spirituális érettség folyamatában.

1. Az evangélium megértése.

Ez a lelki érettség kezdete.  Tudni, megérteni és elfogadni, amit Krisztus tett értem az ő életével, halálával és feltámadásával. „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

"Mert az Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvözüljön a világ általa.”  Jn 3, 16-17.

2. Elkötelezettség.

Megértése és vágya annak, hogy Jézust, mint életünk Urát lássuk.  Elkötelezettség a szent életre Jézus irányítása alatt.

„Mivel tehát már elfogadtátok Krisztus Jézust, az Urat, éljetek is őbenne. Gyökerezzetek meg és épüljetek fel őbenne, erősödjetek meg a hit által, amint tanultátok, és hálaadásotok legyen egyre bőségesebb.”  Kol 2, 6-7.

3. A Lélek ajándéka.

Vágyakozása és megtapasztalása ezeknek a „Krisztusi” karaktereknek az életemben.

„A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás.  Az ilyenek ellen nincs törvény.”  Gal 5, 22-23

4. Szolgálat.

Vágy arra, hogy másokat szolgáljak az ifi csoportomban, a gyülekezetemben, és a tágabb közösségben.  Vágy, hogy jó dolgokat tégy Jézus nevében.

„Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál, és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is.”  Fil 2, 3-4

„Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk.”  Ef 2, 10

5. Kegyes élet.

A kommunikáció nélkülözhetetlen egy egészséges kapcsolat növekedéséhez.  Ha nem beszélnék a családommal, akkor nyilvánvaló következményei lennének ennek a cselekedetnek.  Így van ez az Istennel való kapcsolatunkban is, Jézuson keresztül.  A kommunikáció életbevágó.

„A imádkozásban legyetek kitartóak, és legyetek éberek: ne szűnjetek meg hálát adni.”  Kol 4,2.

Részemről szívesebben látok egy maréknyi fiatalt, aki ezeket az értékeket mutatja, akik élethosszig elkötelezettek egy misszió-központú életstílusra, akik valóban hatással vannak és vezetőik gyülekezeteiknek és társaiknak, minthogy „mega” ifjúsági csoportom legyen, akik látogatóba eljárnak egy ideig, aztán eltűnnek.  De ez csak én vagyok.  Te hogyan akarod az idődet az ifjúsági munkába fektetni?

Fordította: Momo