Ízek, imák, szerelmek

Ne legyen lelkiismeret-furdalásod. Szükségünk van szeretetre és ezért néha őrült dolgokat teszünk. Túl sok boldogságot akarunk, túl sok örömöt, míg végül belebetegszünk.

/Ízek, imák, szerelmek c. film/


 


Talán ismerős a történet könyv, vagy film formájában. Adva van egy nő, Liz, akinek mindene megvan, amiről csak egy nő álmodhat: férj, ház, sikeres írói karrier. Ám ő mégis boldogtalan. Valami másra vágyik, bár maga sem tudja pontosan, hogy mire. Elköltözik otthonról, elválik a férjétől, Steventől, és viszonyt kezd egy nála jóval fiatalabb színésszel, Daviddel. De igazából ez sem elégíti ki. Úgy érzi, levegőváltozásra van szüksége, ezért világkörüli útra indul. Olaszországban felfedezi az élet örömeit, Indiában a szellemét és a lelkét ápolja, mígnem Bali szigetén megtalálja a belső egyensúlyát. Ráadásul találkozik Felipével, a bohém brazillal…

Mi ez, ha nem érzelmi kavalkád? Mi ez, ha nem önmagunk keresése, és annak reménye, hogy valahol mi is ott vagyunk, ahol lennünk kell? Mi ez, ha nem menekülés, valami máshoz, másba? Lehet idegen is, csak adjon örömöt. Idegen kultúra, szokások, férfiak, országok… csak adjon örömöt.

Nos, nem tudom Kedves Olvasóim, hogy kinek adatik meg ez az „elindulok, hogy megtaláljam magam” lehetősége. Hogy leljek valahol egy szerelmet, egy kis spiritualitást, egy kis tisztaságot. Nekünk, akik a filmvásznak és könyvlapok innenső oldalán éldegélünk, talán másképpen, de nekünk is ott vannak az ízek, az imák és a szerelmek is az életünkben. És mindezekben benne vagyunk mi is. Valahol. Akkor is, ha nem vagyunk vele kibékülve, mert talán megint lencsefőzelék az ebéd- engem ezzel lehet a világból kiűzni-, ott vannak sokunk mögött még mindig imádkozó nagyszülők, vallástanárok, lelkészek, és tagadhatatlanul jelen vannak szerelmek is, több-kevesebb kilométerre fizikálisan vagy lelkileg. Az élet majdnem olyan, mint a filmeken. Talán nem Olaszországnak, Indiának, vagy Balinak nevezik, de az önmagadra találás minden lehetősége adva van.

Isten már megálmodott. Akkor is, ha te még küzdesz azzal, hogy elfogadjanak, vagy azzal, mennyire nem értesz másokat, vagy „csak úgy” jön a békétlenség a szívedbe… az ízek, imák, szerelmek körülöttünk is ott vannak. Kívánok jó keresgélést, és nagyszerű rátalálásokat az életre, Istenre, önmagadra.

Írta: Tóth Orsolya

Hozzászólások