Friendsheep

„Jézus ezt mondta neki: „Barátom, hát ezért jöttél!” Akkor odamentek, rátették a kezüket, és elfogták.” (50.)

Egyszer volt vagy nem is volt, de én ott voltam, akkor volt egyszer egy ifjúsági találkozó, ahol rövidfilmmániás lettem. Mivel voltak ott olyan fanatikus emberek, akik képesek voltak összeválogatni és bekategorizálni kismillió rövidfilmet, s engem is beültetni, hogy nézzek nagyokat. Jók ezek a rövidfilmek, mivel az alkotóknak muszáj pár percbe belesűríteni azt a mondanivalót, ami egy másik műfajban akár két óra is lehet. Megjegyzem, sokszor a két órás filmekben sincsen több üzenet, meg több érték, mint az a pár perc, ami egy rövidfilmben is elfért volna. Az egyik nagy kedvencem egy animációs film a farkas és a bárány barátságáról, vagy általában a barátságról, mi fér bele, meg mi nem, meg mennyire tudja az ember, vagy a farkas legyőzni saját magát. Friendsheep. Nézzétek meg, mert érdemes. A mai rövidfilmünk is csak pár jelenet, alig pár perc, kevés szimbolikus cselekménnyel, minimalista párbeszédekkel. Júdás elárulja Jézust, ismerős a kép, de ennek a rövidfilmnek nekem csak most esik le a csattanója. Júdás csókkal leplezi le Jézust és ugyanezzel a csókkal leplezi le önmagát is. Ezen általában átsiklunk, de ahogyan Jézus megszólítja, az nyilvánvalóvá teszi az erőviszonyokat és a lehetőségeket. Barátom. Társam. Szövetségesem. Júdás árulása pillanatában is Jézus Krisztus barátja és társa, áruló magatartása nem szünteti meg az Isten Fiának az iránta is érzett mérhetetlen szeretetét. Ha minden kis árulásunk rövidfilmjében meghallanánk a megszólítást, hogy Krisztus a barátainak nevez minket, akkor talán képesek lennénk úgy is viselkedni. Ízlelgesd a szót, ahogyan Krisztus téged is nevez minden hűtlenséged ellenére: Barátom!